Elhunyt Csatári József birkózó

Kétszeres olimpiai bronz-, valamint kétszeres világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó.

Hosszú betegség után, életének 78. évében elhunyt a kétszeres olimpiai bronz-, valamint kétszeres világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmes Csatári József, Rákosszentmihály lakója.

A későbbi kitűnő sportoló 1943. december 17-én született Budapesten. A Szent-Györgyi Albert általános iskola elődjének, a Csömöri Úti Általános Iskolának tanulója volt.

Az iskola elvégzése után a Vágóhídon állt munkába, ahol hentes- és mészárosként dolgozott. Kitűnő alkata, és az átlagosnál nagyobb testi ereje már korán arra sarkallta, hogy sportoljon.

Focizni szeretett volna, de labdarúgó karrierjét elmondása szerint egy banális apróság akadályozta meg.

Az akkori Magyarországon 50-es méretben nem lehetett stoplis cipőt kapni, viszont minden más sporthoz megfelelt az egyszerű tornacipő. Atlétikával, súlylökéssel, majd kézilabdázással vigasztalódott. Végül 1959-ben talált rá az egész életét meghatározó szerelemre, a birkózásra.

Kezdetben munka mellett birkózott a húsipar csapatában, a Kinizsi Húsosban. Innen 4 év múlva bekerült a válogatottba, további két év után pedig átigazolt a birkózás terén akkori legerősebb hazai klubba, a Budapesti Honvédba. Ott Kárpáti Károly – berlini olimpia aranyérmes birkózója – lett az edzője.

Az eredmények nem is maradtak el. 1968-ban, a mexikói olimpián a 97 kilogrammos szabadfogásúak között bronzérmes lett. 1972-ben Münchenben megint bronzérmet szerzett, de már a 100 kilogrammos súlycsoportban.

Az 1970-es Eb-ezüst – amelyen elhunyt barátját és edzőpartnerét, Kozma Istvánt kellett pótolnia –, a fizikai megterhelés mellett komoly lelki terhet is jelentett számára. Ritkaságnak számított, hogy mind a szabad-, mind a kötöttfogású birkózásban otthonosan mozgott.

Az olimpiák közötti időszakokban sem tétlenkedett, kétszer nyert világbajnoki ezüstérmet, egyéniben tizenkilenc, csapatban pedig huszonegy magyar bajnoki címet szerzett. 1975-ben vonult vissza. 2016-ban megkapta a Magyar Birkózószövetség Életműdíját.

Volt iskolájának utódjával, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolával tartotta a kapcsolatot, bármilyen sporteseményre szívesen ellátogatott mindaddig, amíg ezt megtehette.

Élménybeszámolói és kiemelkedő sporteredményei alapján a gyerekek példaképként tekintettek rá. Többször hangoztatta, hogy: „A sportág erőt adott, emberré formált és megadta a tartást az élethez.” Közreműködését azzal hálálta meg az iskola, hogy az intézmény újabb, Csömöri út 20 alatti épületében a tornaterem az ő nevét viseli.

Az utóbbi években egészsége megromlott, de pozitív életszemlélete, és sporttársainak, barátainak látogatásai elviselhetőbbé tették a betegséggel folytatott küzdelmet. Jellegzetes alakja és még jellemzőbb, érdes hangja –a birkózók világában Susogó volt a beceneve – sokaknak fog hiányozni.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Mészáros Tibor